Első leszbikus orgazmus a buszon

Gyakran kell munkából kifolyólag a szomszédos városba utaznom, havonta egyszer, néha még gyakrabban is, a napom pedig azzal kezdődik, hogy reggel hatkor a buszpályaudvaron várom a buszt. Teljesen kialvatlanul állsz bármilyen időben a fedett peron alatt, és nézed, ahogy a pályaudvar felébred, az emberek mennek valahová, érkeznek valahonnan. Van ebben az egészben valami sajátos hangulat, mindig is szerettem figyelni ezeket az embereket.

Az út körülbelül négy órát tart, és este, már majdnem éjszaka, ugyanazon az úton térek vissza. A busz mindig hatalmas, de legfeljebb egyharmadig van tele, én pedig mindig igyekszem a leghátsó ülésekhez menni, és ott tölteni az időt könyvvel, zenehallgatással vagy egyszerűen elalszom a busz egyenletes ringására.

Ez az út most azzal lett érdekes, hogy a hátsó sorban egy másik, velem egykorú utas is volt. Egy kellemes megjelenésű lány volt, és ami különösen megragadta a figyelmemet, hogy valahogy hasonlított rám, ami egészen szokatlan érzés volt.

Már este nyolc volt, odakint lassan sötétedett, a busz szinte teljesen üres volt — az utolsó sor előtti öt sor teljesen szabadon maradt, amit mindig szerettem. A könyvemmel ültem, olvastam, és a szemem sarkából figyeltem a lányt. Láthatóan valamit keresett a hátizsákjában, majd egy sikertelen próbálkozás után hozzám fordult:

— Szia, ne haragudj, hogy zavarlak, nincs nálad nedves törlőkendő?

— Szia, van.

Kivettem egy kis csomagot a hátizsákom oldalzsebéből, és odaadtam neki.

Úgy tűnt, valójában nem is nagyon volt rá szüksége, kissé idegesnek látszott, és érdekes volt figyelni őt. A lány folytatta a beszélgetést, próbált nem tolakodó lenni.

— Hazafelé mész? Vagy otthonról jössz? — kérdezte, miközben a kezét törölte.

— Hazafelé, munka miatt voltam el egy napra.

— Értem, én is hazafelé megyek a szüleimtől. Egyébként Nóra vagyok.

Felém nyújtotta a kezét, én viszonoztam.

— Lili, — válaszoltam mosolyogva, egyértelműen szimpatikus volt számomra az új ismerősöm.

— Ha nem gond, átülhetek melléd? — kérdezte kissé zavarban, kérdő tekintettel nézve rám.

— Persze, gyere, kettesben jobb az út.

Egy óra múlva már rengeteg mindent tudtunk egymásról. Nóra egyetemista volt, az utolsó évében járt. Kiváló beszélgetőpartner volt. Olyan könnyű volt vele beszélni, hogy nem is vettem észre rögtön, hogy különleges érdeklődést mutat irántam — hasonlóan ahhoz, ahogy egy férfi kezd érdeklődni egy nő iránt. A kérdései eleinte teljesen hétköznapinak tűntek, férfiakról, munkáról, de aztán elkezdett arról kérdezni, hogyan viszonyulok a nőkkel való kapcsolatokhoz, és egyre nyíltabb bókokat tett a kinézetemre.

Nem tudtam, hogyan reagáljak, de valami bennem azt súgta: tetszik.

Nóra úgy vonzott, mint egy mágnes. A mozdulatai, a hangja, a tekintete — mélyzöld szemei voltak hosszú szempillákkal. Úgy nézett rám, hogy szinte nem is pislogott. Volt benne valami szokatlan, amit még nem tudtam megfejteni.

— Lili, őszintén szólva azért szólítottalak meg, mert tetszettél. Már a peronon is figyeltelek. Bocs a nyíltságért, de én a nőket szeretem. És azt akarom, hogy ezt rögtön tudd.

Ez kissé zavarba hozott, de mindig is elfogadó voltam ezzel kapcsolatban, még ha alapvetően a férfiakat is preferáltam. A beszélgetés egy új, számomra ismeretlen irányba terelődött. Nóra olyan dolgokról kérdezett, amelyek zavarba ejtettek, mégis válaszoltam. Teljesen elbűvölve tőle, a legintimebb dolgokat is megosztottam. Amikor a szexről kezdtünk beszélni, éreztem, hogy ez felkavar. Nem tudtam pontosan, mit kezdjek vele, de biztos voltam benne: izgatott vagyok — ilyet még egyetlen férfival sem éreztem.

A buszpályaudvarig még körülbelül másfél óra volt hátra. Az idő repült, Nóra már mellettem ült, a combját az enyémhez nyomva. Ami ezután történt, olyan volt, mint egy édes álom.

— Lili, meg akarlak csókolni. A szádat nem tudom kiverni a fejemből, — mondta izgatottan, a szemembe nézve.

Félt a reakciómtól. De nem tudtam ellenállni — én is akartam. Csak bólintani tudtam.

Nóra a hajam alá csúsztatta a kezét, és szenvedélyesen megcsókolt. Egyszerre volt gyengéd és mohó. Megszédültem. A kezei remegtek. Teljesen felém fordult, amennyire az ülés engedte. Engem a háttámlához nyomott, miközben tovább csókolt és simogatta a hajamat. A másik keze már a blúzom alá csúszott. Mindketten a végletekig fel voltunk izgatva.

Az érintései bódítóak voltak. Minden mozdulata végigfutott rajtam.

Egy nő vágyait csak egy másik nő érti igazán.

Nóra elérte a mellem, benyúlt a melltartóm alá, megszorította, majd az ujjaival a mellbimbóimat kezdte ingerelni. Azonnal megkeményedtek és érzékennyé váltak. Nyögni akartam, de visszatartottam magam, miközben tovább csókoltam őt.

Odakint már teljes sötétség volt, nem keltettünk feltűnést, de a gondolat, hogy megláthatnak minket, még intenzívebbé tette az egészet.

Egy pillanatra megállt, majd megkérdezte:

— Akarod folytatni? — közben tovább szorította a mellem, a légzése kapkodó volt.

— Nagyon, — suttogtam.

Nóra elengedte a mellem, a nyakamat csókolta, beleharapott a fülemcimpámba, és a fülembe súgta:

— Akaralak.

Elsötétült körülöttem minden. A légzésem felgyorsult, a lábaim remegtek a vágytól. A bugyim teljesen átnedvesedett.

A keze végigcsúszott a hasamon, a combomon, a szoknyám széléhez érve. Szétnyitottam a lábaimat, azt akartam, hogy minél hamarabb megérintsen ott.

Megértette a jelzést.

Az ujjai végigsiklottak a bugyimon, majd félrehúzta, és a szeméremajkaimat, majd a csiklómat kezdte simogatni. Finoman, de pontosan. A keze kicsi volt, de tökéletesen tudta, mit csinál.

Éreztem, ahogy a nedvesség végigfolyik a combomon, mindent átnedvesítve — a szoknyámat, az ülést. Nem érdekelt. Csak ezt akartam.

Az ujjai egyre magabiztosabban mozogtak. Kettő már bennem volt, miközben a hüvelykujja a csiklómat masszírozta. Nem csak nyögni akartam — kiáltani. A testem megfeszült, közeledett az orgazmus.

Hullámokban jött.

Amikor közel voltam, újra megcsókolt, és felgyorsított. Néhány másodperc múlva elélveztem.

Eufóriában voltam, nem akartam megállni.

Ő sem állt meg. Még mélyebbre hatolt, még intenzívebben. Talán már négy ujja volt bennem. A keze teljesen nedves volt, én pedig még jobban szétnyitottam a lábaimat.

A csiklóm megduzzadt, minden érintés újabb hullámokat hozott. A keze szinte teljesen bennem volt, az ujjaival a felső falat nyomta.

Újabb orgazmus.

A hátamon izzadság folyt végig, belülről égtem.

A mozdulatai gyorsabbak és erősebbek lettek. A másik kezével befogta a számat, hogy ne hallatszódjak. A testem remegett.

Amikor végre ellazultam, kihúzta a kezét, majd a saját bugyijába csúsztatta.

Magát simogatta, és arra kért, hogy nézzem.

És én néztem.

Ahogy egymás után jutott el az orgazmusig, az ajkait harapva, hogy ne hallatszódjon.

A törlőkendők végül tényleg hasznosak voltak. Gyorsan rendbe kellett szednünk magunkat — már beértünk a városba.

— Merre mész? — kérdeztem.

— Az egyetem felé. A lakásom ott van.

— Én is arra… feljössz hozzám?

— Szívesen, — mondta, megcsókolt.

Tudtam, hogy ez még nem a vége.

Az út végtelennek tűnt.

De megérte.

Az az éjszaka felejthetetlen volt. Alig aludtunk — csak néha megszakítva egy gyors zuhannyal. Beszélgettünk, nevettünk, újra és újra egymásba merültünk.

Reggel, amikor elkísértem Nórát az egyetemre, visszatértem az ágyba.

Az illata még mindig mindenhol ott volt.